Szponzorált tartalom
Egy olyan témáról szeretnék most írni néhány általam hasznosnak tartott gondolatot, ami előbb vagy utóbb, de mindenki életében fel fog bukkanni a 21. században: az energiatanúsítvány.
Hallottatok már egyáltalán valaha erről a dologról, hogy energiatanúsítvány? Vagy az is lehet, hogy úgy ismerősebb, hogy energetikai tanúsítvány. Nos, akinek volt már dolga ingatlan eladással vagy vétellel az utóbbi néhány (most már inkább jó néhány) évben, annak biztosan kellett hallania ezt a fogalmat, legalább a szerződés aláírásakor, bár jó esetben már azért ezelőtt is.
A jelenlegi hivatalos tényállás ugyanis a következő: 2009 januárja volt az a csodálatos hónap, amióta bizony nem ajánlott, hanem egyenesen kötelező érvényű, hogy minden újonnan épült és közhasználatú épületnek rendelkeznie kell egy energiatanúsítvánnyal. Sőt, tovább megyek, 2012 óta már nem csak az új ingatlanokra vonatkozik ez a szabályozás, hanem a régebben épített házakra és lakásokra is. Tehát az teljességgel lehetetlen, hogy ma egy ingatlanon úgy adjanak túl – persze hivatalos úton, hogy máshogy lehetne egyébként -, hogy annak nincs meg az energetikai tanúsítványa.
De ha ennyire fontos ez a kérdés és bizony hivatalosan nem választás kérdése, a megléte, hanem kötelező vele rendelkezni, akkor mégis miért hallanak róla ilyen kevesen? És miért van, hogy sokan az utolsó utáni pillanatban csináltatják csak meg SOS, amikor már nagyon „ég a ház”? Ezek nagyon jó és jogos kérdések, de előbb nem árt tisztázni azt sem, hogy mi is az az energetikai tanúsítvány egészen pontosan.
Az energiatanúsítvány, vagy energetikai tanúsítvány a nevéből is könnyedén kikövetkeztethető módon egy olyan hivatalos dokumentum, ami azt támasztja alá, hogy egy épület egészen pontosan milyen energetikai besorolással bír. Ha ezt szeretnénk kicsit kézzelfoghatóbban lefordítani, akkor ez annyit tesz, hogy megmutatja, milyen állapotban vannak az épület energetikai rendszerei. Mennyire működnek jól, mennyire korszerűek és mennyire energiatakarékosak, vagyis mennyire felelnek meg a mai kor legalapvetőbb elvárásainak. Olyan, mint egy bizonyítvány, amibe szépen beleírják, hogy 5-ös voltam matekból, csak itt egy kicsit más skálarendszerben kell gondolkodni a besorolást illetően.
Az energetikai tanúsítási rendszerben elfogadott besorolásnak 12 osztálya van. Ez egy olyan kategóriarendszer, amit mindenki használ, egyezményesen elfogadott, pontosan azért, hogyha azt írom, hogy valami az első kategóriába kerül (tehát AA++ -os), akkor az mindenkinek teljesen ugyanazt jelentse. Pontosan úgy, mint a matek 5-ös esetében – persze most itthoni viszonylatban gondolkozunk.
Ezek a kategóriák tehát a legjobb AA++ besorolástól egészen a legrosszabb JJ kategóriáig terjednek. Az, hogy melyik osztályba fog esni az adott épület, soktényezős függvény. Komoly számítások végeredményeképpen meg lehet határozni egy százalékos értéket, ami arról tanúskodik, hogy egy épület mennyire számít energiahatékonynak, mennyi energiára van szükség a működtetéséhez. Ennek alapján került kialakításra a már említett 12 kategória a következők szerint:
- AA++ Minimális energiaigényű
- AA+ Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
- AA Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb
- BB Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő
- CC Korszerű
- DD Korszerűt megközelítő
- EE Átlagosnál jobb
- FF Átlagos
- GG Átlagost megközelítő
- HH Gyenge
- II Rossz
- JJ Kiemelkedően rossz.
Az alábbi kategóriákat nézve értelemszerűen minél magasabb besorolást kap az épület, annál jobban fogunk mosolyogni – vagy annál kevésbé fogunk szomorkodni -, amikor be kell fizetni a rezsi számlákat.
Na de mik azok a tényezők, amik a leginkább befolyásolhatják, hogy melyik csoportba fog esni az adott ingatlan? Persze itt most nem tudok egy teljes listát állítani, mert nem vagyok nagy szaktekintély a kérdésben, de az e-tanusitas.eu oldal alatt futó ecoteam csapata már kisegített ebben a kérdésben – a weboldalukon található információkkal.
Szóval rendkívül fontos szerepet játszik az energetikai besorolásban az, hogy milyen anyagból készült az épület és erre milyen szigetelés került, vagy pont, hogy nem került. A ház fűtése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire fűtjük az utcát és mennyi marad benn tényleg az épület melegítésére – hiszen pontosan ez az, ami a hatékonyságot meghatározza.
A szigetelésen és falakon túl a másik fontos tényező ebben a kérdésben maga a fűtési rendszer. Egyrészt, hogy milyen típusú fűtési rendszert használ az épület, másrészt, hogy az mennyire tud jó hatásfokkal működni az adott környezetben és persze hogy milyen műszaki állapotban van, mennyire rontja a kora a hatásfokát. Mondok egy példát: nagyon klasszak és hatékonyak tudnak lenni az elektromos fűtőpanelek, de egyáltalán nem mindegy, hogy hol. Nyilvánvaló módon vannak akkora és olyan elrendezésű légterek, amiket nem érdemes nekiállni befűteni velük, mert nem lesz olyan gazdaságos és hatékony, mint mondjuk egy gázüzemű rendszer.
A falakon, szigetelésen és fűtésen túl ott van még egy másik kulcstényező az energiatanúsítvány osztályozásában: a nyílászárók. Tegye fel a kezét, aki még nem járt olyan régi épületben, ahol húzott a cug?! Na ugye… Nem kell sokat magyaráznom, hogy ez miért annyira kulcsfontosságú, mint a már korábban említett két másik tényező. Egyszerűen elképesztő mennyiségű meleg tud megszökni egy nem megfelelő nyílászárókkal ellátott épületből, a fűtés meg csak pörög és pörög és nem értjük, hogy miért. Persze bizonyos fokig ennek is megvannak a szép oldalai, például, hogy elkerülhetjük a penészedést. De nyilván meg kell találni itt is az aranyközéputat, különben nem lesz AA++-os energiatanúsítvány a zsebünkben.
Ha elkészíttetünk egy ilyen energiatanúsítványt, az egészen pontosan 10 évig lesz érvényes, vagy addig, amíg az energiahatékonyságot befolyásoló beavatkozás nem történik a házon. Gondoljuk csak végig mindkét opciót. Egyik részről 10 év alatt azért le tud romlani úgy egy épület, mind a fűtés, mind a szigetelés, mind mondjuk a nyílászárók szempontjából, hogy akár már egy kategóriát is veszítsen a besorolásából. Az is előfordulhat, hogy annyival korszerűbbek lesznek akkor az ingatlanok, hogy ez a rendszer elévül, és az új szerint már gyengébbnek minősül az épület korszerűsége. De ugyanakkor az is nagyon könnyen előfordulhat, hogy pont beköltözünk az új házba és az első 10 évünkben rengeteget újítunk rajta: éppen ezért nagyon fontos, hogy ezek az újítások folyamatosan rögzítve legyenek, hogyha majd egyszer tovább szeretnénk adni az ingatlanon, akkor friss és ropogós energiatanúsítvánnyal rendelkezzünk hozzá.
Az ecoteam, akiket a más említett e-tanusitas.eu oldalon lehet megtalálni pontosan azzal foglalkozik, hogy nekünk ne legyen gondunk az energiatanúsítványok kérdésével. Rendkívül könnyen megrendelhető tőlük az energetikai tanúsítás szolgáltatás, ráadásul villámgyorsan is dolgoznak. Ahogy az írásom elején is említettem, sokan akkor szembesülnek azzal, hogy ez a dokumentum kell, amikor már éppen az ügyvédet keresik fel a hivatalos ügyintézésre. Éppen ezért nagyon fontos az ecoteamnél, hogy a gyorsaság náluk nem egy plusz feláras szolgáltatás, hanem egyszerűen ennyire rövid határidővel vállalják, hogy elkészítik a szóban forgó épület energiatanúsítványát. Az a mottójuk, hogyha meg tudják csinálni ennyi idő alatt, akkor miért húznák tovább? És én ezzel maximálisan tudok azonosulni. Mindez persze nem azért lehetséges, mert van valami szuper természetfeletti trükkjük, hanem pusztán azért, mert rendkívül jól működik közöttük a csapatmunka és a feladatok logikus és alapos felosztása. Azt hiszem nem kérdés, hogyha újra kell csináltatnom a házamra az energiatanúsítványt, akkor azt az e-tanusitas.eu-ról fogom megrendelni.